Ármin(ius) Vámbéry (1832-1913)

Vámbéry Ármin, a közép-ázsiai utazó, kalandor, keletkutató, a turkológia mint önálló tudományág útjának egyengetöje iránt szerteágazó munkássága révén több tudományterület irányából mutatkozik folyamatos érdeklödés. Régiónkban az egyik legaktívabb Vámbéry-kutatóközpont a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás, amely szellemi mühely az utóbbi két évtizedben évi rendszerességgel tartja meg tudományos összejöveteleit, majd ezek eredményeit kötetekben publikálja. A sokszínü, friss tudományos eredményeket bemutató kiadványokból kitünik, hogy a publicista Vámbéryre igen kevés figyelem vetül, noha Küzdelmeim címü önéletrajzában maga utal arra, hogy már fiatalon, törökországi tartózkodása idején igyekezett információival "felvilágosítani a világot, és ily módon reporter és újságíró vált belölem, a nélkül, hogy akartam volna, vagy törekedtem volna reá" (Bp., Franklin-társulat, Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda, 1905).

Vámbéry sajtómunkássága, de alapvetöen az egész Vámbéry-filológia szempontjából kiemelkedö jelentöségü Michael Knüppel bibliográfiai tevékenysége. A vállalkozás csak egy kísérlet a teljesség irányába, mivel a szerzöként rendkívül termékeny Vámbéry müveinek megjelenése nyelvi és földrajzi szempontból egyaránt nagyon szerteágazó, recepciójának, de legföképp bio-bibliográfiájának felgöngyölítése pedig egy soha véget nem érö történet.

Michael Knüppel feltáró munkálatainak köszönhetöen - az addig meglévö Vámbéry-bibliográfiákat is számba véve - 2015-ben jelentette meg az addigi legteljesebb gyüjtést, majd ezt bövítette 2017-ben, illetve 2020-ban. A rendszerezés három fö szempontja: 1. Vámbéry müvei, 2. bio-bibliográfiai tételek, 3. recenziók Vámbéry müveiröl. A tételek számának növekedése több mint dinamikus: míg 2015-ben az elöbb említett hármas tagolás 644, 325, illetve 118 találatot mutat, addig jelen kötetben ezek a számok jelentösen megsokszorozódtak, így Vámbéry müveinél 1332, a bio-bibliográfiai résznél 1187, a recenziók esetében 440 megjelenésröl van tudomásunk. A jelentös növekedés hátterében Sebastian Cwiklinski tevékenysége áll, aki a második kiadást követöen kiegészítéseket, számos javítást publikált, így ezen eredmények mind belefolytak a harmadik kiadásba.

A kutatás nehézségei magában Vámbéryben keresendök, akinek a produktivitása mellett a PR-tehetsége volt nagyban segítségére, azaz müvei nagyon elszórtan jelentek meg, legtöbb írását többször publikálta különbözö lapokban, általában azonos szöveggel, néha kisebb- nagyobb változtatásokkal, hol rövidebb, hol hosszabb formában, s mindezt több nyelven. Csak a szemléltetés kedvéért: Vámbéry a Küzdelmeimben utal arra, hogy a "hirlapírói munkásságra elsö ösztönzéssel az Augsburger Allgemeine Zeitung szolgált", majd "magam is írtam leveleket török nevem - Resid - aláírásával a Pesti Naplónak", melyek alapján "Bécsben figyelmessé lettek magyar levelezéseim eredeti voltára, és a Wanderer szerkesztösége kinevezett állandó levelezöjének". A középázsiai térség ismeröjeként és kapcsolatrendszerének köszönhetöen folyamatosan tájékozódott, illetve hozzájutott a legfrissebb információkhoz, így "a Times és a tekintélyes heti és havi folyóiratok" szívesen közölték írásait. A bibliográfiai munkálatokhoz némi támpontot nyújtanak az alábbi - közel sem teljes - felsorolások: "1865-töl 1885-ig a levelek, czikkek és értekezések egész tömegét tettem közzé az angol, német, franczia, magyar és amerikai folyóiratokban Középázsia, Perzsia és Törökország politikai és gazdasági helyzetéröl, melyek összegyüjtve több kötetre mennének. Angliában föképen a Times és néhanapján más napilapok, valamint a Nineteenth Century, a Fortnightly Review, a National Review, az Army and Navy Gazette, a New Review, a Journal of the Society of Arts, a Leisure Hours, az Asiatic Quarterly Review és a Good Words czímü folyóiratok hasábjait szoktam igénybe venni. Németországban a Münchener (azelött Augsburger) Allgemeine Zeitungba, az Unsere Zeitba, a Deutsche Rundschauba, a Westermanns Monatsheftébe, a Deutsche Revue-be, a Welthandel-be és egynehány azóta már rég beszünt napilapba és havi folyóiratba dolgoztam. Itthon sürün írtam a Pester Lloyd-ba, Ausztriában néha a Neue Freie Pressébe és a Monatschrift für den Orientbe, Francziaországban a Revue des deux Mondes és Amerikában a Forum és a North American Review közölték czikkeimet."

Knüppel bibliográfiájában nem különíti el a monográfiákat, folyóiratcikkeket, könyvrészleteket és újságcikkeket, mivel Vámbéry egy írását gyakran több alakban publikálta, így ez a felosztás értelmetlennek bizonyult. A gyüjtés vezérlöelve a kronológia, így évszámok szerinti bontásban elöször a monográfiák állnak, majd a gyüjteményes kötetek következnek, ezt követik az újság- és folyóiratcikkek, végül kisebb számban a más szerzök müveihez írt elöszók. Ebbe a részbe nyertek felvételt Vámbéry olvasói levelei is, valamint azok az újságcikkek, amelyekben hosszabb-rövidebb idézetek találhatók publicisztikáiból.

A bio-bibliográfiai rész azokat a tételeket tartalmazza, amelyek Vámbéryröl szólnak. Knüppel számára kihívást jelentettek azok a szövegek, amelyekben Vámbéry müveiböl és azokról szóló recenziók egyaránt találhatók. Néhány recenzió Vámbéry életének áttekintésével indít, majd ezt követi a terjedelemben jóval rövidebb ismertetés. További határesetnek minösülnek azok az írások, amelyek Vámbéry életét és munkásságát taglalják, miközben a közlemény nagy része Vámbérytöl idéz, esetleg olyan müveiböl, amelyek már eredetileg is egyes szám harmadik személyben íródtak. Knüppel a könyv nagyobb fejezetei elött többször hangsúlyozza, hogy vállalkozása csupán egy kísérlet a nagy életmü feltérképezésének irányába, amely azonban a teljesség igényével nem tud fellépni, mivel az újság- és folyóiratcikkek, valamint a recenziók átláthatatlansága ezt nem teszi lehetövé, valamint számtalan, Európában nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhetö lap kiértékelése is szükséges lenne. A recenzens ehhez csak annyit tud hozzátenni, amennyit a Habsburg Birodalom / Osztrák-Magyar Monarchia eddig tanulmányozott magyar és német nyelvü lapjai révén lát. Annyi bizonyos, hogy Vámbéry a Pester Lloydban 1876 és 1889 között aktívan publikált, így az itt közölt mintegy száz vezércikkét, tárcáját, rövid híradását, valamint a róla szóló híreket, recenziókat be kell folyatni ebbe a gyüjtésbe. Ugyancsak részletesen lehet látni Vámbéry Pesti Naplóban való tevékenységét, amely 1859-60-ban mennyiségileg is jelentös, majd ezt követöen sem szakad meg, hanem 1912-ig folyamatosan fennmarad, annyi különbséggel, hogy a pálya kezdetén jellemzö helyszíni tudósításokat az elemzö cikkek, a szakújságírás váltja fel. A magyarországi illusztrált lapok (Magyarország és a Nagyvilág, Vasárnapi Ujság, Hazánk s a Külföld) feldolgozása megtörtént, ezek esetében csak kisebb kiegészítésekkel lehet szolgálni, illetve a Fövárosi Lapokban sikerült még néhány Vámbéry-hivatkozásra bukkanni.

Michael Knüppel vállalkozása kisebb filológiai hiányosságai ellenére hiánypótló munka, amelyet a jövöben Sebastian Cwiklinski fog továbbvinni. A következö bibliográfiai kiadvány elé mindenképp érdemes lenne egy részletes bevezetö fejezetet írni a vállalkozás módszertani kérdéseiröl, gyüjtési köréröl, a megoldatlan feladatokról, a digitális adatbázisok használhatóságáról, az egyes sajtótermékek online hozzáférhetöségéröl.

Ujvári Hedvig